Miért használnak kék színű csavarokat és mutatókat a prémium órákban?
Lángoló Kék, avagy a hő alapú kékítés
A lángoló kékítés vagy termikus esetleg más néven hő kékítés, mindig is szorosan kapcsolódott a hagyományos óragyártáshoz. A történelem első órája, a Pomander óra is kékített mutatóval büszkélkedhetett. Akkoriban az alkatrész kékítésének oka főként funkcionális volt. Ahogy haladt előre a technológia, a hő alapú kékítés célja inkább esztétikai célúvá vált. De vajon miért releváns még mindig a kézi lángoló kékítés az óragyártásban?
Történelem és tudomány
A hagyományos óragyártásban a kékítés alapvetően egyet jelent az acél temperálásával. Az acél hőkezelése a keményítési folyamat után történik, mivel a keményítés eredménye egy ugyan kemény, de túl törékeny acélelem.
A temperálási folyamat magában foglalja az acélelem melegítését egy bizonyos hőmérsékletre, megtartva egy ideig azt, majd a lehűtés folyamatát is. Ez bár kis mértékben csökkenti az acélelem keménységét, viszont jelentősen növeli annak rugalmasságát. Minél magasabb hőmérsékleten hevítjük az acélt, annál nagyobb lesz a rugalmassága, persze a keménységének a rovására. Ezért a felhasználási céltól függően, különböző hőmérsékleten temperálhatjuk az acélt. Például egy rugót magasabb hőmérsékleten kell temperálni, mint egy csavart, mivel sokkal nagyobb rugalmasságot és deformációálló képességet igénylünk az anyagtól.
Miért kék a színe?
Az acél alkatrészekhez használt egy bizonyos konkrét hőmérséklet az adott alkatrész funkciójának megfelelően egy meghatározott keménységet és rugalmasságot fog eredményezni. Viszont az óragyártás hajnalán, amikor pontos hőmérők még nem álltak rendelkezésre, a hőmérséklet pontos mérésének meghatározása igen nehéz feladat volt. És itt jött a szín a képbe.
Ugyanis ahogy temperáljuk a szénacélt, egy oxidréteg képződik az acél felületén. Attól függően, hogy az acélt milyen hőmérsékleten hevítjük, az oxidréteg vastagsága változik, ami egy bizonyos színt eredményez a vékonyrétegű interferencia jelensége miatt. Így a szín, közvetlenül kapcsolódva a temperálási hőmérsékletekhez, mintegy hőmérsékletjelzőként tud szolgálni az órakészítők számára. A kék szín azt mutatja, hogy az acélelemet éppen a megfelelő hőmérsékletre hevítették, és optimális fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Az oxidréteg ezenkívül segít még a korrózióállóságban is. Ezekért az okokért a temperálás, azaz a hő alapú kékítés, elengedhetetlen részévé vált a tradicionális óragyártásnak.
A kékítés napjainkban
Az acél kékítése fontos funkcionális jelentőséggel bírt az óragyártásban a kezdeti időkben, viszont manapság inkább az esztétika miatt használják, illetve a hagyományos kézművesség megőrzésének szimbólumaként.
BREGUET Classique Quantieme Perpetuel kékített mutatókkal díszítve - további infókért kattints a képre vagy IDE
A hagyományok már pedig a tradicionális svájci óramárkák számára kiemelten fontos, ezért a luxusmárkák esetében az óragyártók előszeretettel használják a kézi lángolással kékített alkatrészeket az óráikban.
A megfelelően kékített acélelemek egyébként nagyon esztétikusak, mivel a kék szín a szép oxidréteg tükröződéséből származó gyönyörű árnyalata miatt rendelkezik egyfajta egyedülálló mélységérzettel, amelyet egy sima bevonat vagy festés nem tud eredményezni. A kézzel kékített alkatrészek árnyalatában bár alig, de észrevehető különbségek az emberi munka egyenetlensége miatt jelennek meg és egyedivé teszik a végeredményt, ami nem hiba, hanem egy hozzáadott érték, hiszen az óra minden részében meglévő értékes emberi kézművesség jelenlétét mutatja. Vagyis a lángoló kékítés egyre inkább egy niche kézművességgé vált.
TISSOT Squellette T-Complication
Mindezek tudatában érthető, hogy a kék csavarokkal díszített különleges kiadású modellek nem véletlenül kerülnek többe, hiszen értékesebbek. Az árukkal a munkát, a kézművességet, a hagyományokat értékeljük és ami mögötte van az órásmestert, az embert. Ezért az órák esetében a kék nem csak egy szín a mutatón, hanem maga a hagyománytisztelet, a kézművesség, sőt művészet.
